Pársát Cáv (3Mózes 6:1–8:36.) a Tóra harmadik könyvének második hetiszakasza (Tzav)
Anti-vírus helyett anti-rímekben (kancsal sorvégződések) írtam. Most ez ilyen…
Cáfolhatatlanul, ugye
Áldozatok, papok ügye
Világosodik meg nekünk.
(Olvassuk el, ha van netünk
Neten van fordítás, keress!
Vagy könyvben nézze, ki koros.)
“És öltse föl a pap SAJÁT
Ruháját!” (jól elfed hájat).
Azt mondja ez neked ma is,
Az életed legyen sima.
Tegyél mindent, amit csak bírsz
Tedd örömmel és ne sírva!
Oltáron tűz mindig égjen!
Áldozatból sosem elég.
Sötétséget a fény űzi,
Minden mitzva finom ízű.
Légy pozitív! – Szól az írás.
Csak előre! – mondja Rási.
(Na, jó, lehet, nem ő mondta
Mégis nekem ő egy minta.)
Volt hála-áldozat. És ma?
Hála-zsoltár, ez a séma,
És ima meg áldás, persze
Mit elmondunk, napi pár szó.
Hamuvá lett, ami égett.
Bátran állunk, Isten eléd.
Az őszinte csuva végén
Tiszták vagyunk újra vígan.
Csak a testem miatt eszem?
Hogy hízzak és legyen izom.
Csupán testi öröm vezet?
Mit keresek, csak él-vezet?
Lesüllyedek állat szintre!
Ám, aki áldást is szánt rá
Megszentelheti az evést
(Elfogadom, mint nem tévest.)
A Szentélyben oltár vala
Ma asztalunk van és vele
Vagyis, inkább rajta: étel
Ott áldod meg, amit ettél.
Az evésnél mondott áldás
A szentségre új meg-oldás.
1 thought on “Cáv hetiszakasz anti-rímekben”
Comments are closed.