Immike felnőttél. Most már Imminek szólítalak. A valódi születésnapod előtti szombaton volt a bár mitzva ünnepséged. Nagyon szerettem volna fényképezni, dehát a Shabbat, az Shabbat!
Ott volt a családod veled a zsinagógában: édesanyád, édesapád, négy testvéred és a nagymamád. És ott voltunk még sokan, hogy veled és téged ünnepeljük.
Nekem nagyon megható volt az egész. Talán leginkább az, amikor a Tóra-olvasás után az édesapáddal megöleltétek egymást. Imi, csodálatosan elolvastál és igazán felnőtt beszédet mondtál az asztalnál. (Jót derültem a mobiltelefonos résznél.) Az egész család büszkén és örömmel volt jelen és támogatott – mint, gondolom, mindig is tette.
Másnap, azaz vasárnap, volt egy nap, amikor lehetett fényképezni. Aznap este, ugyanis, beköszöntött a sátoros ünnep, a Szukot.
És a fotók ITT láthatóak…
Mazel tov!