Tóra-író robot

Kóser robotok? Kavargó gondolataim

Táncoló robotok! Hihetetlen! Ember-szerű, még érzelmet is kifejező mozdulatok. Az elején látom, szinte érzem (vagy beleképzelem) a csüggedtséget, szomorúságot. És aztán az örömöt.

Boston Dynamics focuses on creating robots with advanced mobility, dexterity and intelligence.” Tehát: “mozgékony, ügyességgel és intelligenciával rendelkező robotokat” készítenek. Bármi legyen is az az intelligencia! 2020 decemberében a céget megvette a Hyundai. (Eredetileg Google volt a tulaj, aztán egy japán cég, és most Dél Korea)

Robotok. Intelligencia. Mit jelent ez a zsidóság számára? Vajon a robot kóser? Melyik intelligens gép, robot kóser? A következő hír 2014-ből már feszegeti a határaimat! Robot szojfer írja a Tórát?

(Magyar szemmel vicces, hogy az van a karra írva, hogy “KUKA”.) Mindez Berlinben, a zsidó múzeumban! Hogy van ez? A Rabbi napi 2 órát tud írni, a robot napi 10 órán keresztül festi a betűket. “Nem az a cél, hogy a robot utánozza az embert, hanem hogy emberek számára hasznos dolgot hozzon létre. A több, mint 300,000 betűt a gép-kar három hónap alatt készíti el. Szép, önálló művészi alkotás készül, és komoly eredmény, hogy az ember tud ilyen gépet létrehozni. Bár az így készült tekercs zsinagógában nem használható, de jó helye lehet egy gyűjteményben.” Egy ember kb 1 évig dolgozik a 80 méteres tekercsen.

És mi van, ha egy Tóra-író felügyeli, irányítja a gépet? Ha úgy használja, mintha a saját keze lenne? Hiszen amikor az utolsó betűket a közösség tagjai írják, akkor a szojfer kezét használjuk… Fogom az író kezét, amint ő rajzolja az “én betűmet”. Szóval, mondjuk a Tóra-író mester “fogja” (irányítja, felügyeli) a technikát? Esetleg a díszítésket, a koronát ember teszi hozzá? Esetleg mindenhol, ahol Isten neve kerül említésre, azt ember teszi oda?

Gólem, Prága, emet (igaz)

Golem. Egy korai robot? A 139. zsoltár 16. sorában szerepel ez a szó (golemij, az én fény-formám, alapanyag) :

גָּלְמִ֚י | רָ֘א֚וּ עֵינֶ֗יךָ וְעַל־סִפְרְךָ֘ כֻּלָּ֪ם יִכָּ֫תֵ֥בוּ יָמִ֥ים יֻצָּ֑רוּ וְל֖וֹ (כתיב וְלֹ֖א) אֶחָ֣ד בָּהֶֽם:

Magyar fordításban: “Idomtalan testemet látták szemeid; a könyvedben mind be vannak irva-e a napok, melyek alkotandók, midőn egy sem volt még közülök.” (Rási szerint: Hogy milyen leszek, már mielőtt megszülettem és e világra jöttem volna, a Te szemeid már előre látták.)

Egy kis kitérő: Gollam (Gollum), Tolkien világhírű sorozatának egyik “szörny-szerű” szereplője. Nem hasonlít a két név? Golem <> Gollam. Ezt mondja Gandalf, a varázsló Frodónak Gollam kapcsán: “Sokan vannak, akik élnek, pedig halált érdemelnének. És vannak, akik meghalnak, pedig életet érdemelnének. Nekik mit tudsz adni? Hát akkor ne siess úgy a halálos ítéletekkel. Hiszen még a legbölcsebbek se látják mindennek a végét.” Olyan, mintha a Golamra utalna kicsit a szerző…

Gollam, Gollum.
Gollam

A prágai Golem. A XVI. század végén Judah Loew ben Bezalel (Maharal) készített agyagból egy amorf (formátlan) figurát Prágában a Vltava folyónál, hogy megmentse a gettóban élő zsidókat. Az “igaz”, “igazság” (emet) héber szóval (אמת) keltette életre és az első betű, az alef (א), ami Isten jele, neve, levételével állította le, mert a “met” (מת) halottat jelent.

אמת = igazság (emet)

מת = halott (met)

Magyarban egy példa lehetne erre az IGAZSÁG és (az első “i” betűt levéve) GAZSÁG.

Játszunk egy kicsit. Itt van a héber emet (igazság) szó. Ha elé teszek egy t betűt, akkor temet lesz belőle, ami, ugyebár, halottra utal. Az angol cemetery szó ban is benne van a “met” (sőt, az “emet” is), ceMETery! Véletlen? (Az etimológiai szótár szerint eredete ófrancia cimetiere, latin cemeterium, görög koimeterion. Mindben benne van a “met“, a héber “halott” szó!) Na, jó, (humor!) lássuk a Gólememet (vagy Gólem emet, mi az igazság?)

Egy másik történet szerint Rabbi Loew utasította a Gólemet, hogy hozzon vizet a kútról. Ezután a rabbi felment az emeletre aludni. Reggelre az egész ház tele volt vízzel! A Gólem megállás nélkül hozta a vizet. Hogy lehet leállítani? Előbb-utóbb a Rabbinak sikerült levenni az alef betűt, így csak a “met”, halál maradt, így leállt!

A Golem is, tulajdonképpen, egy robot volt. Ember készítette egy bizonyos feladat elvégzésére, nincs benne isteni lélek, szikra, el lehet indítani és meg lehet (elég nehezen!) állítani.

Hósen, Chosen, főpapi mellvéd

Már korábban is volt olyan gép, “szerkezet”, ami csak Isten nevével működött. A Hósen, a főpap értékes melldísze (Tecáve hetiszakasz, 2 Mózes 28:15-30). Ezen, ugyebár, a 12 törzset jelentő 12 színes drágakő adta a választ a feltett kérdésekre úgy, hogy sorban villantak fel. A választ csak a kohén gadol tudta értelmezni. Amíg benne volt az Urim és a Tumim, Isten két neve, attribútuma (Fény, Tökéletesség), addig működött, ezek nélkül már csak dísz volt.

Eleinte Ádám is csak egy Golem volt, mindaddig, míg Isten lelket lehelt belé. A Talmud Sanhedrin traktátusában (38b) szerepel Ádám teremtése, haSém először egy alkatalan valamit hozott létre, itt szerepel a Golem szó (נעשה גולם).

„Teremtsünk embert saját képmásunkra” – mondta Isten. (1Mózes 1:26.) „Teremtsünk robotot saját képmásunkra” – mondja az ember.

Bábel tornya jut eszembe. Meddig mehetünk el? Kérdések kavarognak bennem. Milyen törvények irányítják (most és majdnem’ a robotokat? És mi irányítja a robotok alkotóit? Kinél van (lesz) a hatalom? Mit gondol a zsidóság? Mit tehetek én, mit tehetsz te? Egyet tudunk érteni?

Elindítani az “intelligens” robotokat, az egy dolog. Irányítani, az egy másik. És leállítani?

Még egy videó: több, mint 3 ezer önálló, világító pont, drón (az angol drone = hím méh, here szó után), azaz pilóta nélküli repülőgép (Unmanned Aerial Vehicle, UAV).

Világot teremt az ember… Hová tovább? Mi az én dolgom? Mi a Te dolgod?