Habár az előadásom címe nagyon is megtévesztő, nem bíztatok senkit, hogy feszegesse a határokat és most, hogy van éruv, könnyebb is betartani a „cipelés”-t, de azért pár érdekességet mondanék a közönségnek.
Kezdeném egy kis fogalom magyarázattal (1 tenyér körülbelül 8 cm, 1 könyök körülbelül fél méter):
- Magánterület: legalább 4X4 tenyérszélességnyi terület amit legalább10 tenyérszélességnyi magas fal vesz körül. És természetesen valakinek a tulajdonában áll.
- Közterület: például az országutak, piacterek és nyílt végű utcák, amit sokan használnak és legalább 16 könyök szélesek. És nincs tulajuk természetesen.
- Kármelit: Közterülethez közeli terület, ami legalább 4×4 tenyér méretű, azonban 3 és 10 tenyérmagasság közötti fal vesz körbe, például a tengerek is ide tartoznak.
- Mökom pötor: Közterület, ami 4X4 tenyérszélességnél kisebb területű és 3 tenyérszélességnél nem magasabb fal veszi körbe vagy 4X4 ternyénél nagyobb, de válaszfalak választják el egymástól a részeket. A közterületnél a 10 ternyénél magasabban lévő levegő már ennek számít. A magánterületnél viszont nincs ilyen korlátozás.
A Tórai törvény megtiltja szombaton a cipelést magánterületről közterületre és közterületről magánterületre, ezen felül a 4 könyöknél messzebbre cipelést közterületen. A Kármelit hasonlósága miatt a bölcseink erre a típusra is bevezették a tiltásokat, amik a közterületre érvényesek. Mökom pötor területére és onnan kihozni- tárgyakat nem vonatkozik a tilalom semmilyen fokon.
Na, akkor menjünk tovább: Szabad-e átnyújtani, átdobni közterületen valamit a barátomnak?
Hajítás: a cipelés toldot, vagyis leszármazott munkája, de így is van kivétel, amikor mégis szabad. Akiva rabbi szerint teljesen mindegy, hogy magán területről közterületre vagy magánterületről magánterületre dobunk valamit, megszegtük a szombatot. Bölcseink azonban könnyítettek ezen, vagyis ha magánterületről leesés nélkül egy másik magánterületre érkezik a dobott tárgy, akkor nem követett el szabályszegést az illető. 10 tenyérszélességnél magasabban egyetértenek abban a bölcsek és Akiva rabbi is, hogy nincs szombat szegés.
És mi van az átnyújtással? Amennyiben szembe van egymással a 2 erkély vagy lakás, abban az esetben nyújtani és dobni is szabad (de ha leesik a köztérre, akkor már szombatot szegtünk).Ha egymás mellett van viszont a 2 erkély egy sorban, akkor nyújtani tilos (Mivel a szentélyben a Lévik így nyújtották át egyik szekérről a másikra a sátorgerendákat, ebből vezették le a tiltást a mestereink), de dobni továbbra is szabad.
És mi a helyzet, hogy ha valaki 4 könyöknél messzebbre dob közterületen? Amennyiben ragadós dolgot és 10 könyöknél magasabban ragad a falra akkor nem, ha alatta, akkor olyan, mintha a földre dobta volna, vagyis büntetendő. Ugyanez a hajítás a tengerben, tóban nem büntetendő, mivel az karmelit amit, a bölcseink tiltottak meg csak számunkra.
De akkor térjünk a lényegre, mert ez eddig csak körítés volt: milyen esetben szabad mégis cipelni sábeszkor, ha nem számítjuk az éruvot és milyen módon?
Ha tűz üt ki, akkor szabad menteni a szent szövegeket tartalmazó iratokat, de csak olyan helyre, ami 3 oldalról zárt és a 4. oldalán is van legalább egy léc, ezzel akár éruvot is formázhatna. Bét Btérá szerint még a léc se kell, de ezt nem fogadják el bölcseink. Ugyanígy az adott szombatra elengedő ételt is meg lehet menteni, de csak akkor, ha éruvot formáztak már arra az udvarra. Itt is van egy más vélemény Rabbi Joszé személyében, aki mindenkor engedélyezi a 3 étkezésre valót, halacha nem ért egyet vele. Szabad többet is menteni, mint 1 sábeszre elég étel/ ital? Igen, de csak akkor, hogy ha egy fordulóval meg tudja oldani az ember (egy kosár kenyér például), vagy gazdátlannak nyilváníthatja az ételt és akkor mások is segíthetnek neki menteni. Ruhákat csak annyit menthet ki, amennyit egyszerre viselni tud,de itt is kérheti a környezete segítségét a mentésben, akik ugyanúgy viselve kihozhatják a ruhákat, de csak egy rendet. Itt nem egyeznek a vélemények arról, hogy kell-e éruv vagy se ahhoz, hogy kihozza.
És mivel lehet védekezni vagy „eloltani” a tüzet? Rabbi Simon bar Nánász azt mondja, hogy olyan bőrt, ami csak megperzselődik, de tűzre nem kap rá, lehet teríteni a tűzre, még ha ezzel el is oltjuk azt. De szabad válaszfalat is készíteni a tűz elé edényekből, amin nem tud áthaladni a tűz és ezzel közvetett módon eloltatni azt. Természetesen, ha egy nem zsidó nekiáll magától eloltani a zsidó házában lévő tüzet, nem kell megakadályozni benne.
Milyen esetekben szabad még cipelni szombaton?
- Tfilint párjával őrzött helyre szabad vinni, viselve azt még akkor is, ha szombaton nem viselünk tfilint. Akárhány párat talál így beviheti.
- És ha nagyobb a táv a biztos hely és a jelenlegi között? Élő lánccal is lehet vinni, amikor egyik ember átadja a másiknak, aki nincs 4 könyök távolságnál messzebb és így jut el a biztonságba a tfilin. Ez utóbbi azért engedélyezett, mert nem valósítja meg egyszerre mind a 2 fázisát a munkának ugyanaz az ember.
- Amennyiben tekercse egyik fele kiesett kezéből és a küszöbre göngyölődött, vissza lehet tekerni a kezébe. Ugyanígy tehetünk, ha magánterületről (egy tetőről) a 10 tenyér magasságnál magasabbig göngyölődött ki csak a közterületre, de ha a 10 tenyér magasságnál alacsonyabbra, akkor már meg kell fordítani, hogy csúfság ne essen a szent szövegen és ott kell hagyni a szombat kimeneteléig.
Illetve egy kis kérdés a hallgatósághoz: ki szerint szabad magánterületről inni közterületre kihajolva? Vagy fordítva?
Nos, ebben mindenkinek igaza van:) akik szerint szabad inni azoknak igazuk abban az esetben, hogy ha a testünk nagyobbik része azon a területen van, ahonnan iszunk, akik szerint pedig nem szabad így inni, azoknak pont azért van igazuk, mert ez is „cipelés” még hogyha csak a testünkkel is visszük át a 2 területnek a határán, a torkunkban a vizet.
Zeev