Ha az ember anyja már nem él
A szívében még mindig remél
Valahol, magasan, fent, messze
Csak néha kicsit itt lehetne
Mindegy mikor maradt egyedül
Örökre árva lett legbelül
Könnyes szemekkel megy az ágyba
Anyaként öleli a párna
A közelben egy idős néni
Rá figyel, gondozza, reméli
Kicsit mama és szerethető
Az élet hol szép, hol rettentő.
Születésnap, még nehezebb ma
Csöndben van, ám hevesen ver a
Szíve. Lelke egy nehéz batyu
Te mindig itt vagy velem, Anyu.
2 Mózes 20:20 Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű legyél a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad. (Jitro hetiszakasz)
Ott voltam Anyu temetésén, mint közeli barát és mint egy a 10 szükséges férfi közül. Ez már a második születésnap azóta! Hajnali 3 körül fogott el az írás, elérzékenyült állapotban. Rögtön fel is vettem.
Eddig három változat készült, elmondom egyedül, Gábor (Domján Gábor) lanton játszik, Dani (Tóth Gáspár Dániel) zongorázik.
Nézzük mindezt angolul. Sokat kísérleteztem, amíg ez lett. (Ha hibát látsz, kérlek, szólj!)
I wrote it originally in Hungarian and translated it to English (with the help of my friends, thanks!)
If your mother’s no longer alive
Your soul and heart still do strive
To be loved and to love her sweetly
The light has gone… You regret it deeply
How old were you? It doesn’t matter
You remain an orphan forever
With teary eyes you go to sleep
Embraced motherly by the sheet
Nearby lives an elderly lady
You take care of her daily
A bit like mom and truly lovable
Life can be beautiful or horrible
Birthday! Now all is so weary
Looks peaceful, but life feels scary
In spite of all your soul is sunny
You’re always with me, Mommy.