5-01 Debárim hetiszakasz felolvasva

Héberül felolvasva

Debárim” (Devarim) – Magyarul felolvassa a Hertz Bibliából: Szabó Gyuszi (Efraim Taylor)

Debárim hetiszakasz felolvasva
Szabó Gyuszi (Efraim Taylor)
Szabó Gyuszi (Efraim Taylor)

Numeri, Mózes 5. könyve. (Hertz-féle fordítás)

Dvárim (5Mózes 1:1–3:22.)

MÓZES ÖTÖDIK KÖNYVE •
DEUTERONOMIUM
I. Debárim
Deut I.
Deut 1,1
Ezek azok a szavak, amelyeket Mózes egész Izráelhez intézett a Jordánon túl, a
sivatagban, a síkságon, Szúf átellenében, Párán és Tófel és Lábán és Hacérót és Di-Záháb
között.
Deut 1,2
Tizenegy napi járó ez a Hórébtől a Széir hegye felé vivő úton Kádés-Barnéáig.
Deut 1,3
És történt a negyvenedik évben, a tizenegyedik hónapban, a hónap első napján, hogy
Mózes szólt Izráel fiaihoz mindenben úgy, ahogy parancsot adott neki az Örökkévaló,
hozzájuk;
Deut 1,4
miután megverte Szihónt, az Emórinak királyát, aki Hesbónban lakott, és Ógot, Básán
királyát, aki Astárótban lakott, Edreiben.
Deut 1,5
A Jordán túlsó partján, Móáb országában hozzáfogott Mózes magyarázni ezt a tant,
mondván:
Deut 1,6
Az Örökkévaló, a mi Istenünk, szólt hozzánk a Hórébnél, mondván: Elég volt eddig
vesztegelnetek ennél a hegynél;
Deut 1,7
forduljatok meg és induljatok el és menjetek előre az Emórinak hegyéhez és mind a vele
szomszédos tájakra, a síkságon, a hegyen és a lapályon, a déli vidéken és a tenger mellékén a
Kanaáni országába és a Libánonra, a nagy folyamig, az Eufrátesz folyamig.
Deut 1,8
Lásd, én elétek adtam az országot, menjetek be és vegyétek birtokba az országot, amelyről
megesküdött az Örökkévaló őseiteknek, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nekik adja
és magzataiknak utánuk.
Deut 1,9
És szóltam hozzátok abban az időben, mondván: Nem bírom, hogy én egyedül vigyelek
titeket.
Deut 1,10
Az Örökkévaló, a ti Istenetek megsokasított benneteket és íme ma annyian vagytok
sokaságra, mint az égnek csillagai.
Deut 1,11
Az Örökkévaló, őseitek Istene szaporítson titeket ezerszer annyira, mint amennyien
vagytok és áldjon meg benneteket, mint ahogy megigérte nektek.
Deut 1,12
Hogyan viseljem egymagam nehéz súlyotokat, terheteket és pörös ügyeiteket?
Deut 1,13
Hozzatok ide magatoknak bölcs, értelmes és ismert férfiakat törzseitek szerint és én őket
fölétek helyezem.
Deut 1,14
És ti feleltetek nekem és mondtátok: Jó dolog az, amit te mondtál, hogy megtegyed.
Deut 1,15
Akkor vettem törzseitek fejeit, bölcs és ismert férfiakat és főnökökké tettem őket fölétek,
ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé és felügyelőkké törzseitek
szerint.
Deut 1,16
És megparancsoltam bíráitoknak abban az időben, mondván: testvéreitek között
hallgassátok meg az ügyet és ítéljetek igazsággal ember és testvére és a jövevény között, aki
vele van.
Deut 1,17
Ne ismerjetek személyt az ítéletben, hallgassátok meg egyformán a kicsinyt és a nagyot,
senkitől ne rettenjetek meg, mert az ítélet Istené; és amely dolog nehéz nektek, azt hozzátok
elém és én meghallgatom.
Deut 1,18
És megparancsoltam nektek abban az időben mind a dolgokat, amelyeket tennetek kell.
Deut 1,19
És elindultunk a Hórébtól és végigmentünk az egész nagy és félelmetes sivatagon, amelyet
láttatok, az Emóri hegye felé vezető úton, amint megparancsolta nekünk az Örökkévaló, a mi
Istenünk, és eljutottunk Kádés-Barnéáig.
Deut 1,20
És szóltam hozzátok: elérkeztetek az Emóri hegyéig, amelyet az Örökkévaló, a mi
Istenünk nekünk ad.
Deut 1,21
Lásd, az Örökkévaló, a te Istened elébed adta az országot, menj föl, foglald el, amint
mondta neked az Örökkévaló, őseid Istene; ne félj és ne remegj!
Deut 1,22
És odaléptetek hozzám mindnyájan és mondtátok: Hadd küldjünk férfiakat magunk előtt,
hogy kikémleljék számunkra az országot és hozzanak nekünk hírt az útról, amelyen majd
fölmegyünk és a városokról, amelyekhez eljutunk.
Deut 1,23
Jónak tetszett szememben a dolog és vettem közületek tizenkét férfiút, egy-egy férfit
minden törzsre.
Deut 1,24
És útnak eredtek és fölmentek a hegyre, eljutottak Eskól völgyéig és kikémlelték.
Deut 1,25
Vettek kezükbe az ország gyümölcséből és lehozták nekünk és hoztak nekünk hírt és
mondták: Jó ország az, amelyet az Örökkévaló, a mi Istenünk ad nekünk.
Deut 1,26
De ti nem akartatok fölmenni és ellenszegültetek az Örökkévaló, a ti Istenetek szavának.
Deut 1,27
Zúgolódtatok sátraitokban és mondtátok: Mert gyűlöl bennünket az Örökkévaló, azért
vezetett ki bennünket Egyiptom országából, hogy az Emóri kezébe adjon minket, hogy
elpusztítson minket.
Deut 1,28
Hova menjünk föl mi? Testvéreink elcsüggesztették szívünket, mondván: nagyobb és
magasabb nép az nálunk, a városok nagyok és meg vannak erősítve az égig és még az Anákim
fiait is láttuk ott!
Deut 1,29
És szóltam hozzátok: Ne ijedjetek meg és ne féljetek tőlük.
Deut 1,30
Az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki előttetek jár, Ő fog érettetek harcolni, egészen úgy amint
cselekedett veletek Egyiptomban szemetek előtt,
Deut 1,31
és a sivatagban, amit magad láttál, hogy úgy vitt téged az Örökkévaló, a te Istened, amint
viszi az ember az ő fiát az egész úton, amelyen jártatok, míg el nem jutottatok erre a helyre.Deut 1,32
És ebben a dologban nem akartok hinni az Örökkévalóban, a ti Istenetekben,
Deut 1,33
aki előttetek járt az úton, hogy kiszemeljen számotokra helyet táborozástokra, éjjel tűzben,
hogy mutassa nektek az utat, amelyen menjetek, és nappal felhőben.
Deut 1,34
És az Örökkévaló meghallotta beszédetek szavát, megharagudott és megesküdött,
mondván:
Deut 1,35
Nem fogja látni egy sem ez emberek közül, e gonosz nemzedék azt a jó országot, amelyről
megesküdtem, hogy őseiteknek adom;
Deut 1,36
kivéve Kálébet, Jefunne fiát; ő látni fogja és neki fogom adni azt a földet, amelyen járt, és
fiainak, mivelhogy teljesen követte az Örökkévalót.
Deut 1,37
Reám is megneheztelt az Örökkévaló miattatok, mondván: Te sem fogsz oda bemenni.
Deut 1,38
Józsua, Nún fia, aki előtted áll, ő fog oda bemenni, őt bátorítsd, mert ő fogja azt birtokba
adni Izráelnek.
Deut 1,39
Gyermekeitek pedig, akikről mondtátok, hogy martalékká lesznek és fiaitok, akik ma még
nem ismerik a jót és a rosszat, ők mennek oda be, nekik adom és majd ők veszik birtokukba.
Deut 1,40
Ti pedig forduljatok és induljatok a sivatagba a Sástenger felé.
Deut 1,41
És ti feleltetek és mondtátok nekem: Vétkeztünk az Örökkévaló ellen, mi föl akarunk
menni, hogy harcoljunk akként, amint megparancsolta az Örökkévaló, a mi Istenünk.
Felöveztétek mindnyájan harci eszközeiteket és elszántátok magatokat fölmenni a hegyre.
Deut 1,42
És szólt hozzám az Örökkévaló: Mondd nekik: Ne menjetek fel és ne harcoljatok, mert
nem vagyok közöttetek, nehogy vereséget szenvedjetek ellenségeitek előtt.
Deut 1,43
És szóltam hozzátok, de ti nem hallgattatok reám, engedetlenek voltatok az Örökkévaló
parancsa iránt, megátalkodtatok és fölmentetek a hegyre.
Deut 1,44
És kivonult ellenetek az Emóri, aki azon a hegyen lakik, és űzőbe vettek benneteket, mint
ahogy a méhek cselekszenek, és megvertek benneteket a Széiren egész Hormáig.
Deut 1,45
És visszatértetek és sírtatok az Örökkévaló színe előtt, de az Örökkévaló nem hallgatott
szavatokra és nem figyelt reátok.
Deut 1,46
És maradtatok Kádésben hosszú ideig, ameddig ott maradtatok.

Deut II.
Deut 2,1
És fordultunk és indultunk a sivatagba, a Sástenger felé, amint szólt hozzám az
Örökkévaló és megkerültük a Széir hegységet sok időn át.
Deut 2,2
És szólt hozzám az Örökkévaló, mondván:
Deut 2,3
Elég hosszú ideig kerültétek ezt a hegységet, forduljatok észak felé.
Deut 2,4
És parancsold meg a népnek, mondván: Ti átvonultok testvéreitek, Ézsau fiainak határán,
akik Széirben laknak, és ők majd félnek tőletek, de ti óvakodjatok nagyon:
Deut 2,5
ne támadjátok meg őket, mert nem adok nektek országukból egy talpalatnyi földet sem,
mert örökségül adtam Ézsaunnak a Széir hegységet.
Deut 2,6
Eledelt pénzen vásároljatok tőlük és úgy egyétek; vizet is pénzen szerezzetek tőlük és úgy
igyátok.
Deut 2,7
Mert az Örökkévaló, a te Istened megáldott téged kezed minden munkájában, ismerte
jártadat ezen a nagy sivatagon át; immár negyven éve, hogy veled van az Örökkévaló, a te
Istened, nem szenvedtél hiányt semmiben.
Deut 2,8
És elvonultunk testvéreinktől, Ézsau fiaitól, akik Széirben laknak, a síkföld útjáról Élat és
Ecjón-Geber felől. És fordultunk és haladtunk Móáb sivataga felé.
Deut 2,9
És szólt az Örökkévaló hozzám: Ne szorongasd Móábot és ne támadd meg háborúval, mert
nem adok neked országából birtokot, mert Lót fiainak adtam Árt birtokul.
Deut 2,10
Az Émimek laktak azelőtt benne, nagy és számos nép és magas, mint az Anákimok.
Deut 2,11
Óriásoknak tekintik őket is, mint az Anákimokat, és a móábiták Émimnek nevezik őket.
Deut 2,12
És Széirben azelőtt a Hóriták laktak, de Ézsau fiai elűzték őket, kipusztították maguk elől
és letelepedtek helyükbe; amint Izráel is cselekedett az ő öröksége országával, amelyet az
Örökkévaló adott nekik.
Deut 2,13
Most keljetek föl, menjetek át a Zered patakon. És átvonultunk a Zered patakon.
Deut 2,14
És az idő, mialatt eljöttünk Kádés-Barnéától, amíg átmentünk a Zered patakon,
harmincnyolc esztendő volt; míg végképp kiveszett az egész nemzedék, a harcosok a táborból,
amint megesküdött nekik az Örökkévaló.
Deut 2,15
Az Örökkévaló keze is ellenük volt, hogy kipusztítsa őket a táborból, amíg végük nem lett.
Deut 2,16
És történt, hogy midőn mind elpusztultak és kihaltak a harcra képesek a nép közül,
Deut 2,17
szólt hozzám az Örökkévaló mondván;
Deut 2,18
Te átvonulsz a mai napon Móáb határán Ár mellett,
Deut 2,19
és ha közeledel Ammón fiai felé, ne szorongasd és ne támadd meg őket, mert mit sem
adok Ammón fiainak országából neked birtokul, mert Lót fiainak adtam birtokul.
Deut 2,20
Óriások országának tekintik azt is; óriások laktak benne azelőtt, és az Ammóniták
Zamzummimnak nevezik őket.
Deut 2,21Hatalmas és nagyszámú nép és magas, mint az Anákim; de az Örökkévaló elpusztította
őket előlük, elűzték őket és letelepedtek helyükbe.
Deut 2,22
Úgy, amint Ézsau fiaival tett, akik Széirben laknak, midőn elpusztította előlük a Hórit,
elűzték őket és letelepedtek helyükbe, mind e mai napig.
Deut 2,23
És az Avveusokat, akik falvakban laktak Azzáig, a Kaftórbeliek, akik kivándoroltak
Kaftórból, kipusztították és letelepedtek helyükbe.
Deut 2,24
Keljetek föl immár, induljatok el és menjetek át az Arnón patakon; íme, kezedbe adtam az
emóri Szihónt, Hesbón királyát és országát, kezdjed elfoglalni és támadd meg háborúval.
Deut 2,25
Ezen a napon kezdek tőled való rettegést és félelmet árasztani a népekre, akik az ég alatt
laknak; amidőn hallják híredet, reszketnek és remegnek tőled.
Deut 2,26
És követeket küldtem Kedémót sivatagából Szihónhoz, Hesbón királyához, békeszavakkal,
mondván:
Deut 2,27
Hadd vonuljak át országodon; mindig az országúton fogok menni, nem térek le sem
jobbra, sem balra.
Deut 2,28
Eledelt pénzért adj el nekem, hogy ehessek, és vizet pénzért adj nekem, hogy ihassak, csak
hadd vonuljak át gyalogszerrel,
Deut 2,29
úgy, mint Ézsau fiai tettek velem, akik Széirben laknak és a móábiták, akik Árban laknak,
amíg átmegyek a Jordánon abba az országba, amelyet az Örökkévaló, a mi Istenünk ad nekünk.
Deut 2,30
De Szihón, Hesbón királya, nem akart minket átbocsátani, mert megkeményítette lelkét az
Örökkévaló, a te Istened és makaccsá tette szívét, hogy kezedbe adja őt, amint látod a mai
napon.
Deut 2,31
És szólt hozzám az Örökkévaló: Íme, kezdtem eléd adni Szihónt és országát, kezdd meg
elfoglalni, hogy bírjad az országát.
Deut 2,32
És Szihón kivonult ellenünk, ő és egész népe harcra Jáhacba.
Deut 2,33
És az Örökkévaló, a mi Istenünk, elénk adta őt, megvertük őt és fiait és egész népét.
Deut 2,34
Bevettük összes városait abban az időben és kipusztítottunk minden várost, férfiakat és
nőket és gyermekeket, nem hagytunk meg maradékot,
Deut 2,35
csak a barmokat vettük prédául magunknak és a városok zsákmányát, amelyeket
elfoglaltunk.
Deut 2,36
Aróértól, amely az Arnón patak partján van, és a várostól, amely a völgyben van, egész
Gileádig nem volt vár, amely túlságos magas lett volna nékünk; mind elénk adta az
Örökkévaló, a mi Istenünk,
Deut 2,37
csak Ammón fiainak országához nem közeledtél; a Jabbók patak egész partjához és a
hegység városaihoz és mindahhoz, amitől eltiltott az Örökkévaló, a mi Istenünk.

Deut III.
Deut 3,1
És megfordultunk és fölmentünk Básán felé; és kivonult ellenünk Óg, Básán királya, ő és
egész népe harcra, Edreibe.
Deut 3,2
És szólt hozzám az Örökkévaló: Ne félj tőle, mert kezedbe adtam őt és egész népét és
országát; tégy vele, amint tettél Szihónnal, az Emóri királyával, aki Hesbónban lakott.
Deut 3,3
És kezünkbe adta az Örökkévaló, a mi Istenünk Ógot is, Básán királyát és egész népét; és
megvertük, alig hagyva néki maradékot.
Deut 3,4
És bevettük összes városait abban az időben; nem volt egy város sem, amelyet el nem
vettünk tőlük; hatvan várost, az Argób egész vidékét, Óg királyságát Básánban.
Deut 3,5
Mindezek magas fallal, kapukkal és tolózárral erősített városok voltak a nagyon sok nyílt
városon kívül.
Deut 3,6
És kipusztítottuk őket, amint tettük Szihónnal, Hesbón királyával, elpusztítva minden
várost, férfiakat, a nőket és a gyermekeket.
Deut 3,7
És a barmot mind és a városok zsákmányát prédául vettük magunknak.
Deut 3,8
És elvettük abban az időben az Emóri két királyának kezéből az országot, amely a
Jordánon innen van, az Arnón pataktól a Hermón hegyig.
Deut 3,9
A Szidónbeliek a Hermónt Szirjónnak nevezik, az Emóri pedig Szenírnek nevezi;
Deut 3,10
a síkföld összes városait, egész Gileádot, egész Básánt, Szalkáig és Edreiig, Óg
birodalmának városait Básánban.
Deut 3,11
Mert csak Óg, Básán királya maradt meg utolsónak az óriások maradékából; lám, ágya
vasból való ágy volt, hiszen még ott van Rabbát-Bené-Ammónban; kilenc könyök a hosszúsága
és négy könyök a szélessége, férfi karhosszával mérve.
Deut 3,12
És ezt az országot elfoglaltuk abban az időben: Aróértól, amely az Arnón patak mellett
van, és Gileád hegységének felét és városait a Reúbéninek adtam és a Gádinak;
Deut 3,13
és Gileád többi részét és az egész Básánt, Óg birodalmát a Menasse féltörzsének adtam, az
Argób egész vidékét. Ezt az egész Básánt óriások országának nevezik.
Deut 3,14
Jáir, Menasse fia elfoglalta Argób egész vidékét, a Gesúri és a Máakáti határáig és
nevezték azokat, a Básánt, az ő nevéről Jáir faluinak mind e mai napig.
Deut 3,15
És Gileádot Mákirnak adtam.
Deut 3,16
És a Reúbéninek és a Gádinak adtam területet Gileádtól egész az Arnón patakig, a patak
közepét határul, és a Jabbók patakig, mely Ammón fiainak határa,
Deut 3,17
és a síkföldet és a Jordánt, határral Kinnerettől a síkföld tengeréig, a Sóstengerig, a Piszga
lejtői alatt kelet felé.
Deut 3,18
És megparancsoltam nektek abban az időben, mondván: Az Örökkévaló, a ti Istenetek adta
nektek ez országot, hogy elfoglaljátok; fegyveresen vonuljatok testvéreitek, Izráel fiai előtt,
minden hadba való ember.
Deut 3,19
Csak feleségeitek, gyermekeitek és jószágtok – tudom, hogy sok jószágtok van –
maradjanak városaitokban, amelyeket nektek adtam,
Deut 3,20
míg nyugalmat nem szerez az Örökkévaló testvéreiteknek, valamint nektek, és ők is
birtokba veszik az országot, amelyet az Örökkévaló, a ti Istenetek ad nekik a Jordánon túl,
akkor térjen vissza mindenki a birtokába, amelyet adtam nektek.
Deut 3,21
És Józsuának megparancsoltam abban az időben, mondván: A te szemed látta mindazt,
amit az Örökkévaló, a ti Istenetek tett e két királlyal; úgy fog tenni az Örökkévaló mind a
birodalmakkal, ahova te átvonulsz.
Deut 3,22
Ne féljetek tőlük, mert az Örökkévaló, a ti Istenetek az, aki harcol érettetek.
 

 

 

1 thought on “5-01 Debárim hetiszakasz felolvasva

Comments are closed.