Mikor megszületett az ötödik Oberlander unoka, vártam, hogy a napi tanítás erről fog szólni. Másról szólt. Másnap írtam Báruchnak: “Nekem érdekes lenne a napi tanítás az új gyerek, kisfiú, unoka születése kapcsán… Esetleg egy fotóval róla…” Jött a válasz: “bli neder ma. kar hogy nem szoltal tegnap…“
És tényleg! A másnapi, 161 számú videó erről szólt.
Ez (talán) a kedvenc tanítás számomra. Miért? Főleg azért, mert a nagypapa “megelőzte” a rabbit, előre jött és ragyogó szemmel, szerető mosollyal mesél, beszél, tanít (ilyen sorrendben). És, mint doula (man-dula, szülés kísérő férfi) mélyen egyet is értek! Köszönöm a tanítást!
Megnéztük Geréb Ágival együtt is ezt a rövid videót és beszélgettünk kicsit… (Főleg saját tudás és tapasztalat kapcsán.)
Kiemelek pár dolgot.
“Nem illik elindítani a szülést, pláne, hogy ha lehet, próbáljuk elkerülni a császárt (azaz a császármetszést, a gyerek műtéti úton való kiemelését). Akkor jöjjön a gyerek, amikor az Isten úgy dönti!… A szülés, az egy olyan dolog, ami az Isten kezében van és nem a mi döntésünk… Addig, amíg az orvos nem írja elő, akkor, természetesen muszáj…
Születés után a szülők áldást mondanak:
בָּרוּךְ אַתָּה אֲדֹנָי אֳלֹהֵינוּ מֶלֶךְ הָעוֹלָם הַטּוֹב וְהַמֵיטִיב
Báruch átá Ádonáj Elohénu meleh háolám hátov vöhamétiv
Áldott vagy Te, Örök Istenünk, világ ura, jó és jót tesz (jótevő).
שלום זכר
Sálom záchár (a fiú-gyerek köszöntése), az első péntek este a fiúcska érkezése után. Egyik magyarázat: hála ünnep, hogy a baba egészségesen megszületett. Másik magyarázat: vigasztalás. Egy angyal megtanította neki az egész Tórát, születéskor mindent elfelejtett. Nagyon szomorú, ezért vigasztaljuk őt, hogy majd egy életen át újra tud tanulni.