Vörös Tehén kézfertőtlenítő, Red Heifer, Para Adumma

Chukát hetiszakasz rímekben (Vörös Tehén)

Cékla-színű, járom-mentes
Hibátlanul vörös tehén,
Ukázt kapott Mózes, Áron:
Kell a szertartás elején.
Átadja a papnak a nép –
Tudom, igen furcsa a kép…

(Vörös hajú, csúf, dagadt nő
Ha épp rálép a lábadra,
Ne gondolj te akkor és ott
E ritka és szép állatra!)

Érthetetlen dolgok jönnek:
Égessék el a tehenet,
Bőrét, húsát, vérét, ganéjt,
A tűzbe ez mind bemehet
Tisztátalan estig a pap.
Aki éget, az is aznap.

Ha holttestet érint bárki,
Tisztátalan lesz hét napig,
Nem mehet be a szentélybe
Amíg meg nem tisztult, addig!
Vízben oldva hat a hamu,
Tisztítóan, ez nem kamu!

Nem piszkos a tisztátalan,
Szolgálatra alkalmatlan.
Akkor mehet a szentélybe,
Ha megtisztult megint, végre.
Mondjuk úgy, hogy “lelkileg kész”
Nekem erről szól itt e rész.
Most, hogy Szentély – sajnos – nincsen
Vörös tehén parancs sincsen

Szóval, aki tisztán kezdte,
Tisztátlan lett munka alatt.
Nem volt tiszta? Tisztulást nyer!
Hogy is van ez? Rejtély marad!
Akkor is, ha nem érthető,
Tedd, amit mond a Teremtő!

Járvány tombol világszerte
Védekezünk maszkkal, géllel
Javaslom, hogy gyártsunk egy szert
És áruljuk tekintéllyel:
Csoda oldat minden kézen,
Túljutunk e csúnya vészen!
Védve leszünk önök, te, én!
Csúcs krém, neve: Vörös Tehén

(Persze, ezt csak viccnek szántam
Ez nincs benne a Tórában!
Nem lesz para a duma
Itt a Para Adumma!)

Nézzük tovább ezt a szakaszt,
Mózes vizet hogyan fakaszt…

Meghalt Mirjám és nem volt víz.
A testvérpár ellen gyűltek…
Állat, ember szárazságot
Rém nehezen bírtak, tűrtek.
Szólj a kőhöz! – mondta Isten
Lesz majd itt víz, ha most nincsen.

Mózes fogta régi botját
Kettőt ütött a sziklára
Bőven ömlött ki a víz ott
Ám magas volt ennek ára!
Mózes, Áron nem mehet be
A megígért szent terepre!

Három testvér, mind vezető
Sújtá őket a Teremtő.
Életükben ők szolgáltak
A nép mellett ők kiálltak.
Valahol a szívem mélyén
Azt kívánnám, a nép élén
Most és mindig ők járjanak,
Ilyen vezetők álljanak…