Szójátékok Dr. Lemberger Ábrahám főrabbi
Nyírbátor 1932 szeptember
Egy különleges ritkaság, egy könyv, amiből valószínűleg már csak néhány példány létezik a világban. Oberlander Báruch rabbi kapta valakitől és megkért, hogy tegyem fel a tfilin.hu-ra, hogy mindenki számára elérhető legyen.
Az előszó egy érdekes és lenyűgöző szellemi utazásra hív, ahol a héber nyelv mélységeibe tekinthetünk be, különösen a szójátékok világába. Az író kiemeli a héber szavak erejét, azok gazdag jelentésrétegeit és különleges képzési módját, melyek sokszor magukban hordozzák a nyelvi játékok csodáját. A cél az, hogy a szavak ne fegyverként, hanem a lélek gyönyörködtetőiként, a szellemi kikapcsolódás eszközeiként szolgáljanak.
A mű hangsúlyozza, hogy a szójátékokat nem szabad erőszakosan, idegen eszméket beléjük magyarázva kezelni, hanem ki kell bányászni azok eredeti, autentikus szellemiségét. Különösen a héber nyelv, amely szavak és gondolatok szimbiózisában él, megmutatja, hogyan rejlenek benne az ősi gondolatok, amelyek a történelem előtti időkben is a mély, kreatív gondolkodást ösztönözték.
Az előszó egyedisége abban rejlik, hogy a szerző játszi szellemben alkotott, miközben komoly tanulmányok és tudományos alaposság is érezhető a szövegben. Az anyaggyűjtés és a feldolgozás során a nyelvi eszközök változatossága és a kreatív megközelítés inspirációként szolgálhat mindazoknak, akik a héber szavak szellemével kívánnak elmélyültebben foglalkozni.
Különösképpen figyelemre méltó, hogy a szöveg arra biztat, hogy mindenki a maga saját környezetében találja meg a nyelvi kincseket, s azokat a maga módján használja fel, de mindig a tiszta, eredeti igazság megőrzésével. Ez a gondolat a nemzeti és nemzetközi megértés szép eszményképét tárja elénk, ahol a nyelvek és kultúrák egyenrangúan gazdagíthatják egymást.
Néhány mondat a bevezetőből:
1. “A játszma nem mindig sikerül, a komoly szó szomoruságra hangol, de a tények ismerete a kedélyt emeli és a lelket buzditóan erősiti.”
2. “Tudvalevően a szójáték művelt emberek nemes szórakozása, tudósok kedvtelése.”
3. “A szójáték természete: a váltakozás, lényege az értelem.”
4. “Többet a szerkesztés titokzatos gépezetéből fölösleges fölfedni.”
5. “Az anyag bőséges forrásból csörgedezik, üdítésre belőle másoknak is jut.”
6. “Az egyed élete azok elolvasására túl rövid.”
7. “Akik héber eredetiben göngyölgetik akár a szójátékot is, némi kavicsokat innen is átvesznek, habár magyar mezben nyujtom.”
8. “A rabbi egymagában kevésnek bizonyúlt, az eleven héber nyelv megtartására, arra is csak a néptömeg képes.”
9. “Minden nyelv és nép egyenrangú, a megszeretése és megbecsülése, mint nemzetközi értékelés adva legyen, ennek igazát alkalmazza.”
10. “A héber szavakat onnan vettem, a hol azok föltalálhatók: élők irásaiból – élőknek.”